2013. október 19.

Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?

Rengetegféle romantikus történet van, aminek köszönhetően napjainkban a könyves boltok polcait szinte csak a szerelmes regények különböző változatai birtokolják. Lehet virágnyelvű Viktoriánus romantika, manapság jól ismert „mamipornó” vagy lightos YA regény fiataloknak, kortól, (nemtől), függetlenül szeretni fogják az olvasók még hosszú-hosszú ideig. Esetünkben ez a regény inkább a tiniknek szól, amely nem a szokásos „rosszfiú, jó kislány” huzavonáját írja le, hanem egy sokkal komolyabb témát boncolgat.
A történetről: Négy perc általában alig valamire elegendő – ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat? A tizenhét éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a New York-i repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még sohasem találkozott. Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk várótermében. A fiú jegye a 18C ülésre szól – Hadley-é pedig a 18A-ra…

Ami a legjobban tetszett a történetben, hogy nem árult zsákbamacskát.  Számos romantikus regényben a főhős csak azért jön össze a pasival, mert annyira helyes, és mert az író azt akarja. De nincsenek érzelmek, az egész csak egy instant szerelem. Itt viszont tanúi lehetünk annak, ahogy a fiú és a lány fokozatosan ébrednek rá, hogy mit is éreznek egymás iránt, sok-sok kételkedés és egy halom viszontagság után. 

A történet E/3-ben volt elbeszélve, szokatlan módon. Megmondom őszintén, ez elég különös volt először, mert a legtöbb YA regényben az első személyes narráció szinte kötelező, hogy az olvasó közelebb érezze magát a főszereplőhöz. Ilyen szempontból hiányoltam tehát az E/1 elbeszélést, de a történetet összességében nem rontotta el. Érdekes volt látni Hadley és Oliver kapcsolatának kibontakozását, ráadásul több filozofikus gondolatot is felvetett, ami a huszonegyedik századi válási aránynak köszönhetően sokkal maradandóbbá teszi a regényt. Ugyanis a cselekmény másik szála a romantika mellett, Hadley kapcsolata az apjával. Hadley apja ugyanis újraházasodik, és Hadley csak azért megy el az esküvőjére a világ másik végére, mert az anyja így szerette volna. A lány hallani sem akar a „gonosz mostoháról”, akivel igazából nem is találkozott még, de már láthatatlanul is megvan a véleménye róla. Hadley az édesapjának sem bocsátott meg, és nem is szándékozik sokáig, hiába próbálja az apja kibékíteni. Hadley véleménye tehát megrendíthetetlen az egész Londoni esküvői ceremóniával kapcsolatban, egészen addig, amíg ki nem derül, hogy Oliver - akit a véletlennek köszönhetően ismert meg a repülő úton - pontosan hová is készül…

Ettől kezdve Hadley átértékeli a helyzetét az apjával és a könyv végére kisebb-nagyobb jellemváltozásokat észlelhetünk a karakterek szempontjából. Magát a két főszereplőt, Hadley és Olivert nem szerettem meg, ennek ellenére szimpatikusak voltak és drukkoltam nekik. Tetszett az, hogy a jellemük a „tipikus tini”, akik lázadnak, ha kell és kiállnak a véleményük mellett, akkor is, ha nem az a legjobb megoldás. Mégis sebezhetőek és megbánóak, ha rájönnek, hogy hibáztak.

Összefoglalva, egy kellemes, aranyos romantikus regényt kaptam. Nem lesz kedvenc, mert úgy érzem, az írónő többet is kihozhatott volna a regényből a cselekmény tekintetében, de egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam.


Kiknek ajánlom? Azok az olvasók, akik imádják a romantikus regényeket, biztos, hogy nem fognak csalódni, mert a történet ötlete mindenképpen különlegesnek számít. A másik dolog pedig az, hogy ez a könyv segíthet esetleg átértékelni a szülő-gyerek kapcsolatokat azoknak a fiatalok számára, akik átélték a válás fogalmát a szüleiknek köszönhetően. Persze én ezt nem tudhatom biztosra, hiszen én magam szerencsére nem éltem át, de egy próbát biztosan megér…

Amit nagyon szerettem benne: A repülőutat, Hadley és Oliver kapcsolatának alakulását. 
Ami kívánnivalót hagy maga után: A cselekmény izgalma, az E/1-ű elbeszélés. 

Kedvenc karakter: - 

Borító: 5/5

Pontozás: 5/4


2 megjegyzés:

  1. Murvai Mariann (Adele)2015. január 31. 12:33

    Meghoztad a kedvem a könyvhöz, már csak a cím miatt is mert én hiszek benne hogy van szerelem első látásra :)

    VálaszTörlés