2013. október 8.

Lázadó hangulat: Születésnapi különkiadás


Avagy amikor az ember 18+

Ígérem, nem tervezek több személyes posztot. De komolyan.
Tizennyolc. Amikor az ember lánya ennyire a felnőtté válás küszöbén áll, mégis a gondolatai zavarosak, mert nem érez különbséget az elmúlt pár év születésnapjai közt… Tizenhat vagy tizenhét.  Nem mindegy? Egyáltalán miért lesz különleges hozzájuk képest a tizennyolc? Ja, igen. A felnőtté válás törvényesen.
Számomra egyelőre legalábbis ennyit jelent, azon kívül, hogy nem fizethetek többet gyerekjegyet sehol se, ha elkérik a személyimet. Plusz ott van az, hogy legálisan vásárolhatnék cigit, alkoholt és nézhetnék pornófilmet… nem mintha bármelyik is szokásom lenne. Valamint vezethetnék autót is, csak előbb jogsi is kellene. Persze mostantól lehet számolni a napokat a fősuliig, egyetemig, de az az igazság, hogy nekem az is hátra van még. És miért pont ez a szám? A húsz annyival szebb. Vagy a huszonegy. Amerikában a huszonegy ezerszer fontosabb a törvények szempontjából. Vagy a „sweet sixteen”, amit sokak kötelezőnek éreznek buli tartás céljából.  Ha meg ennyire szigorúan vesszük azt a kérdést, hogy milyen érzés mégis tizennyolcnak lenni, köszönöm, ugyanolyan, mint eddig. Talán a különbség az lesz, hogy most már szörnyülködni is lehet a válaszon mások szempontjából, amikor megkérdezik, hogy hányas éves vagy. Mert rögtön jön a következő mondat, „pedig te nem is látszol annyinak”. Na, köszi. Tekintettel arra, hogy mindig fiatalabbnak néznek a koromnál, bár ezt igazán megszokhattam volna. Az idősebbek persze megnyugtatnak, hogy pár év múlva ez már előny lesz… hát nem tudom.


Mindenesetre, bár sokan imádják, hogy elérték azt a bizonyos kort, ami felett szinte büntetlenül csinálhatnak bármit, szülői engedély nélkül, végtére is ők már „felnőttek”, de én úgy gondolom, ezt az „Úristen, már tizennyolc vagyok, hol a Ferrarim?” dolgot túlságosan felfújják. Amúgy is, a nagy számok nagy felelősséggel járnak. Példának okáért, a szülői bókok ellenére is (miszerint mennyivel érettebben gondolkodok, mint korábban), nap, mint nap megkapom, hogy miért nem tanulok meg főzni végre… 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése