2013. december 14.

On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik

Először is fontos tudni rólam, hogy egy Star Wars filmet sem láttam, és nem is szándékozom. Nem szeretem az ilyen típusú történeteket, amelyek az űrben játszódnak űrsiklókkal, űrfókákkal és miegyebbekel. Ennek ellenére, a Calderon fülszövege és borítója rögtön felkeltette a figyelmemet, bár egy kicsit szkeptikus lettem, mikor utólag kiderült, hogy ez egy űrben játszódó sztori. De mivel mindenki ismeri azt a közmondást, hogy a puding próbája az evés, ezért nem is ragozom tovább. Mert elkezdtem és beleszerettem.


A történetről: Calderon kapitány nem mindennapi férfi. Egy jóképű, ifjú főnemes, aki eldobta a rangját egy lányért. Csakhogy a lány meghalt, így Calderon öngyilkos akar lenni. Úriember nem temetkezik hitelbe. Calderon másodkapitányi állást szeretne egy űrhajón, hogy egy kényelmes urnára gyűjtsön, de döbbenetére a kapitányi munkakört kapja meg. Vajon miért sóz rá a Flotta egy hatalmas űrcirkálót, amit nem tud vezetni? Milyen Játszma folyik körülötte? Mit kavarnak a nemesek a háttérben? És mit kezdjen Tainával, a csinos japán kadétlánnyal, akiből árad a narancsillat? És aki a parfüm per légköbméter arányt is képes kivizsgálásra felterjeszteni? Taina szamuráj családok leszármazottja, és ugyanúgy űzi a Játékot, vagyis más manipulálását, mint Calderon. Bármit megtenne, hogy az űrben maradhasson, hiszen odahaza nagyapja már férjet keres számára. A lány útmutatást kér az Ősanyáktól, de a jóskövek veszélyre és halálra figyelmeztetik. Mire rájönnek, mi folyik a háttérben, csak önmagukra számíthatnak, és a kettejük között kialakult érzékeny kötelékre. Vajon elég jó játékosok, hogy szavak nélkül is megértsék egymást? És Taina elég ügyes ahhoz, hogy a kapitányt rávegye a túlélésre?

Calderon valami hihetetlen karakter volt. Nem is emlékszem, mikor találkoztam utoljára hasonló főhőssel. Kedves, szerény és jószívű… helyett, ravasz, intelligens, szellemes és jóképű –úgy, hogy ezt tudja is magáról - valamint felsőfokon űzi a Játékot. Azaz mások manipulálását.

Tainát, Calderon titkos vonzalmának a tárgyát sem kellett félteni. Egy ősi szamuráj család leszármazottakként próbál megszabadulni egy bizonyos kötelességétől Calderonhoz hasonlóan, ami miatt a Wellston űrcirkálóra kényszerült. Erős, karakteres és találékony hősnő, aki teljes mértékben tiszteli Japán ősi kultúráját, valamint, mindent megtenne szeretteiért.

Calderon -  mint az egyik legnevesebb főnemesi család sarja -  és  Taina -  mint közrendű (és a már említett ősi szamuráj dinasztia leszármazottja) – kapcsolata fokozatosan épült fel rengeteg kihívással, ami még a következő kötetben is biztosan folytatódni fog. Ennek köszönhetően a romantikus szál nagyon érdekes volt, mert azon kívül, hogy két erős jellem csapott össze a vonzalmak hatására, mégis mindkettőjüknek meg volt a saját maga kis titka, sötét múltja és gyenge pontja.


A történet főcselekményébe már az első oldalakon belecsöppenhetünk, miközben egy hihetetlen világ tárul elénk. Nem mondhatnám, hogy minden ki volt dolgozva teljesen, mert voltak hiányosságok, dolgok, amelyeket nem értettem meg teljesen – például a HTX betegség – de közben úgy éreztem, hogy az írónő direkt írta meg így. Hagyta, hogy mi fedezzük fel ezt a politikai harcokban gazdag világot, ahol mindenkinek meg van a maga célja. A folyamatosan fejlődő technikának köszönhetően még egy bizonytalan jövőképnek is megfelelhetne. Hiszen kitudja, hogy száz év múlva nem lesz mindennapos az űrbéli közlekedés?

Ráadásul a világ felépítése miatt bizonyos kettőség is megjelent. Az egyik oldalon ugyanis ott volt az űrbéli élet, ami a jövőre utal, míg az emberi hierarchia, ahol főnemesek, közrendűek és régi dinasztiák leszármazottai élnek, a múltra mutat vissza.

A cselekmény tehát nagyon izgalmas volt még annak ellenére is, hogy nem volt mindig akciódús. Mert valami mindig történt. A sztorit több szemszögből ismerhettük meg, E/3-ból, ami azért sokat segített, hogy megértsük a történetet. Voltak ugyanis kissé elvont részek, mint a kard és a Hordozó közötti kapcsolat, ami miatt úgy éreztem, ez nekem sok, de valami mindig ott tartott, hogy folytassam az olvasást. Ez a valami pedig maga a regény tartalma volt a könnyed és szellemes írás stílussal, ami az egész regényre kihatott jó értelemben.

Összefoglalva, egy igazán egyedi, különleges és humoros történetet kaptunk, hatalmas alapötlettel. Bár néha emlékeztetnem kellett magamat, hogy a történet az űrben játszódik, mert könnyebb volt elképzelni egy rendes Földi világot, ahol az anarchisták helyett kalózok foglalják el a rendes hajókat, de ez valóban semmiség volt a könyv zsenialitásához képest. Komolyan, örülök, hogy vannak manapság ilyen jó magyar regények.

Amit nagyon szerettem benne: A világ kettősségét, a karaktereket és a regény humoros stílusát. 
Ami kívánnivalót hagy maga után: A világ kidolgozásnak, valamint egyes jeleneteknek szüksége lett volna egy kissé részletesebb magyarázatra. 

Kedvenc karakter: Calderon, Taina

Borító: 5/5

Pontozás: 5/5


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése